Sok családban találkozhatunk a bibliai tékozló fiú történetéhez hasonló jelenséggel. Az egyik testvér igyekszik mindent jól csinálni, segíteni mindenkinek, szorgalmasan dolgozni. Tekintettel van másokra, nem kér szívességeket, igyekszik a maga erejéből helytállni.
A másik testvér egészen más módját választja a boldogulásnak. Csak a saját előmenetele érdekli. Nem törődik mások nehézségeivel, nem segít másokon. Szívességeket kér (és kap), de ettől nem érzi magát adósnak.
A bibliai történetet az élet sajnos igazolja. A család segít a “mindig bajban lévő” tékozló testvérnek. Ő kapja a hizlalt borjút, pénzt, ajándékba ingatlant, az örökség nagyobb részét. Nem kell segítenie az öreg, beteg szülein, hiszen arra ott van a másik testvér.
A tékozló testvér így az életben “folyamatos problémái” ellenére a testvéréhez képest igen egyszerűen és kényelmesen boldogul. De mi történik eközben a jó szándékú, szorgalmas testvérrel?
“Jó esetben” egész életében csendben mérgelődik, és nem érti, miért ilyen igazságtalan a világ (a család). Rossz esetben a családban betöltött szerepét később átviszi a párkapcsolatára, a munkájára.
Olyan párt (esetleg sorozatosan párokat) választ magának, aki kihasználja, visszaél a szeretetével és a segítőkészségével. Így újra és újra megvalósítja az eredeti helyzetet, hátha sikerül kitörni belőle, és végül szeretni és értékelni fogják, ahogyan azt megérdemli.
A munkahelyén szintén ő lesz az, aki mindig mindent időben vagy idő előtt elvégez. Mások munkáját is, ha azok nem csinálják meg. A végső cél, a szeretet és értékelés itt sem tud megvalósulni, hiszen öntudatlanul eleve olyan környezetet választott, ahol az eredeti képlet meg tud valósulni. Ha nem ilyen volt a környezet, a viselkedésével olyanná alakítja.
Hogyan lehet ebből az öntudatlan ördögi körből kitörni?
A család/pár/munkáltató nem fog a jól bevált, kényelmes játszmáin és körein változtatni. Így a szorgalmas testvérnek kell felismernie a saját szerepének gyökereit. Ezután megtalálni a módot és a viselkedési formákat, amiben nem adja fel a számára fontos értékeket, de nem teljesít túl. A folyamat végső lépéseként eléri, hogy cserébe megkapja a szeretetet, törődést és elismerést, ami mindezért jár neki.
Ha mindez nem megy egyedül, egy jó terapeuta segíthet és végigkísérheti a folyamatot.